Gyakorló szállodaigazgatóként, több mint egy évtizedes vezetői tapasztalattal, 2014. év legjobb vidéki szállodáját irányítva gyakran eszembe jutnak a kezdetek. Honnan jött ez a szakma, hol tanultam meg a stabil alapokat, kik szerettették meg velem a vendéglátást, hol nyílt ki a világ számomra. A válaszom mindig ugyanaz, rövid és tömör, VSZK. Az ember akkor járt abba az iskolába a kilencvenes évek első felében, amikor koránál fogva a legnagyobb az érdeklődése a világ dolgai iránt. 1991-ben úgy léptem be a nagybetűs VSZK-ba, hogy mindenki irigyelt, hogy „bekerülhettem”, kemény felvételi megpróbáltatások után. Emlékeztek a fűszerek felismerésére? Persze vaktesztben? Mai napig élénken él a fűszerek illata az emlékezetemben, a nyári melegben, vakító napsütésben, bizottság előtt izgulva.. Érettségi mellé gondoltam lesz egy normális szakmám, szakács szerettem volna lenni. Ez a románc hamar elmúlt, az első szakmai gyakorlat maradandó károkat okozott és ráébredtem, hogy 600 adag galuska szaggatása nem az én világom lesz. Kimentem hát a vendégtérbe és elkezdtem nyelveket tanulni, mert hogy a VSZK akkor messze földön híres volt a nyelvi képzésről. A német nyelv szeretete az intézményhez köthető, kiváló tanáraim kreatív és hatásos módszerrel megtanítottak és megadták a lehetőséget, hogy tanuljak. Fantasztikus osztályunk, sőt évfolyamunk volt, ezt most már mindenképp kijelenthetjük, hiszen idén tartjuk a 20 éves érettségi találkozónkat és a legtöbben megtalálták a számításukat, mindenki hasznos alapokat kapott a sulitól az életre még akkor is, ha nem a vendéglátás lett a szakmai végállomás.
Nos, igen, kevés buli, sok tanulás, erős matek, néha rettegett szakmai tárgyak, felejthetetlen biológia órák, némi stressz a nem nekem kitalált testnevelés órákon. Mai szememmel nézve minden emlék kellemes, persze a sok tanulás mellé kell a mázli faktor is. Hol van a neved a naplóban, miért hagytam otthon a késeket egy ÉKT gyakorlat előtt, miért gyűrött a fekete nadrág a felszolgálás gyakorlatnál, ezek sok mindent eldöntöttek a szorgos hétköznapokon. És azt már mondtam, hogy történelem érettségin az egyes tételt húztam? Na és a főzés hétfőnként? Emlékeztek? „Emberek megfőtt a fakanál! Találkozás a sarki teremben!”
17 évesen többen nekivágtunk nyári gyakorlatra Németországba, örök hála érte a sulinak. Kinyílt a világ és rájöttem, hogy világpolgár lehetek és erre már megérett bennem, hogy ez egy szakmai szerelem lesz, a szakmából hivatás lett. És, hogy megéri nyelvet tanulni? Az én pályám rá a bizonyíték. Rámenős tanáromnak köszönhetően, aki bízott bennem és beíratott az OSZTV nyelvi körére, a suli után az Alkotmány utcai Vendéglátó Főiskola padjaiban találtam magam, miután közel 600 indulóból országos első lettem. És igen, ne legyen szerénytelen az ember, jóleső érzés volt, hogy a VSZK-ban ezt akkor nagyra értékelték és elismerték, végső soron a suli hírnevét is öregbítettük. A VSZK-s alapok robbantották be a rakétáimat, így főiskolai éveim előtt, alatt és után egy-két évet töltöttem Németországban, Angliában, Egyesült Államokban, hogy elsajátítsam új hivatásom alapjait, stabil nyelvtudással. Ez kellett ahhoz, hogy 27 évesen átvegyem a hévízi Hotel Európa fit**** vezetését, 2004-ben, alig 10 km-re a valamikor Alma Mater-től.
Mindenki, aki bátor és lép egy merészet, legyen az egy nyelvi verseny, egy vívó világkupa, szavalóverseny, szakácsverseny, szakma kiváló tanulója, vagy elindul a világba szerencsét próbálni, egyedülálló lehetőséget kap az élettől. Csak rajta múlik, hogy akar-e vagy tud-e vele élni, de a legtöbben be akarjuk bizonyítani, hogy olyan iskolából indultunk útnak, ahol jól felkészítettek bennünk az életre. Köszönöm!
Könnyid László szállodaigazgató Hotel Európa fit
Legyél Te is a Keszthelyi VSZK tanulója! Nyílt napjaink:
2017. november 23 (szerda) 14.00
2017. december 01 (csütörtök) 14.00
